For students

Ph.D. témák, álláshirdetések

________________________________________________________________________________________________________

 

Aktuális pályázatok:

 

1. FIATAL KUTATÓI ÁLLÁSRA – 2018 január

Fiatal Kutató feladatai:

  • Terepi vizsgálatok a különböző ZooLog szondákkal;
  • Laborvizsgálatok Collembola és Oribatida fajokkal;
  • Laborpopulációk létrehozása és fenntartása;
  • Második periódusban metagenomikia vizsgálatok;

Állás betöltése: azonnali kezdési lehetőség

Feltételek: az MTA által meghirdetett fiatal kutatói állásnál MsC diploma szükséges

Állás típusa: MTA fiatal kutató, 2+2 év, Ph.D. doktori iskola

Alapvetően rovarok iránt érdeklődő biológus végzettségű BsC. Ill. MsC hallgatókat várunk, de egyes témáknál szívesen látunk ökológiai irányultságú környezetmérnököket is. Bizonyos modellezési témáknál matematikai, programozói vagy rokon területről érkező hallgatókat, vagy végzett diplomásokat nagy szeretettel fogadunk 🙂

Hasznos az R program legalább alapszintű ismerete; fontos, hogy az adatelemzés ne kényszer, hanem inkább intellektuális élmény legyen. A különböző vizsgálatokban ugyan különböző arányokban, de mind labor, mind terepi munka adódik. Így pl. a B típusú jogosítvány is jó jöhet, de nem követelmény.

Szakdolgozói vagy fiatal kutatói témák részletes leírását lásd alul!

 

2. KUTATÓI ÁLLÁSRA – 2018 február

Kutatási feladat: A kén és nitrogén ülepedéséből adódó talaj eutrofizáció és savanyodás ökoszisztéma-szintű modellezése.

A projektben a levegőből ülepedő kén és nitrogén talajsavanyodást és eutrofizációt okozó hatását vizsgáljuk. Erre a problémára egy időben dinamikus, a teljes ökoszisztéma anyagforgalmán alapuló modellrendszert dolgoztak ki nemzetközi együttműködésen alapuló kutatócsoportok. E modellekben tulajdonképpen a talaj pH-t és N mérleget becsülnek természetes ökoszisztémákra (főként erdőkre), időben dinamikus és statikus modellek segítségével (pl. SAFE, VSD szoftverek).

A projekt kapcsolódik az LRTAP, ill. EU-s (NECD 2016/2284/EU) egyezményhez, melyben egy hazai adatszolgáltató monitoring hálózatot szükséges kijelölni és a hozzá kapcsolódó kritikus terhelési térképek előállítását biztosító kutatási/adatszolgáltatási feladatokat ellátni.

Kapcsolódó linkek:
http://wge-cce.org/
http://www.icpmapping.org/
http://www.syke.fi/nature/icpim

Feladatok:

  1. A kritikus terhelési modelleket kiszolgáló alapadatok összeállítása
  2. Részvétel az országos monitoring hálózat kialakításában
  3. Kritikus terhelési modell futtatás megvalósítása
  4. Kritikus terhelés értékek országos összesítése, ország jelentés szerkesztése (angolul)
  5. Nemzetközi kutatóhálózatban való részvétel (külföldi workshopok CCE, ICP szervezésében)

Képzettség:

  • Bármelyik a következőkből: Kémia, biológia, környezetmérnök, vegyészmérnök, környezetkutató, természetvédelmi mérnök, ezek közül BsC, vagy MsC diploma
  • Angol nyelv
  • Számítógépes ismeret, készség adatbázis kezelés és egyedi szoftverhez

Fizetés:

  • közalkalmazotti bértábla útmutatása alapján, ill. megegyezés szerint.

 

________________________________________________________________________________________________________

Kutatási Témák PhD. hallgatóknak illetve szakdolgozóknak:

  1. téma: Az omnivória dinamikája és szerepe a talajban

A talajban élő mikroízeltlábúak (mezofauna) apró testméretük és rejtett életmódjuk miatt nehezen tanulmányozhatók, így pontos közösségalakító folyamataik és trofikus viszonyaik a mai napig ismeretlenek. A kutatás célja új vizsgálati módszerek alkalmazása és fejlesztése talajban élő mikro ízeltlábú közösségekben zajló ökológiai folyamatok feltárására. Az általunk fejlesztett Edapholog szonda segítségével on-line detektáljuk a mezofauna egyedeit, majd a gyomortartalom DNS metabarcoding alapú elemzésével azonosítjuk a táplálékukat, feltárva a mezofauna trofikus hálózati struktúráját és annak időbeli változását.

E módszerekkel választ keresünk arra, hogy (1) mennyire általános a széles táplálékválasztás a talaj mezofaunájában valós környezetben? (2) Adott faj tápláléka időben változik-e az év során; vajon csak a készlettől függ, vagy egyéb tényező is befolyásolja? (3) mi az omnivória következménye a lebontó táplálékhálózatok stabilitására?

 

  1. téma: Automatikus detektálás vs. hagyományos egyedszámbecslés?

A talajban élő mezofauna populációk változásai kis méretük és rejtett életmódjuk miatt nehezen detektálhatók. Az általunk fejlesztett automata szondák folyamatosan detektálják a fogást, feljegyzik minden egyes egyedhez a befogás időpontját, így a fogott egyedszámot bármely időintervallumra ki tudjuk számolni. A talajban élő mezofauna csoportok időben változó populáció-méret becslését végezzük el a szondák által gyűjtött adatok R alapú elemzésével.

A kérdésünk az, hogy a folyamatos mérés mennyivel javítja a populáció méret becslést a hagyományos csapdázáshoz képest? A kérdést megfordítva vizsgáljuk úgy, hogy a folytonos szenzor adatsorainkat resampling eljárással újra mintázzuk, majd számszerűsítjük, hogy a szimulált hagyományos mérés mennyiben rontja az egyedszám becslését.

 

  1. téma: Abiotikus kényszerek dinamikus környezetben

A klímaváltozás (pl. szélsőséges aszályok) talajlakó ízeltlábúakra gyakorolt hatásaival kapcsolatban még sok kérdés megválaszolatlan, ami főleg az eddig alkalmazott módszertani hiányosságokra vezethető vissza. Természet közeli és művelt területeken a szárazság mértékének és időtartamának hatását vizsgáljuk a talajban élő mezofauna faj- és jelleg alapú összetételére, valamint populációs dinamikájára az általunk fejlesztett automata szondák segítségével. A vizsgálatok pontosabb képet festenek a klímaváltozás hatásairól, mivel a klimatikus tényezők mellett a populációk változásait hosszú távon és folyamatosan detektáljuk.

Kérdéseink: milyen erős szárazodás vezet lokális kihaláshoz? Vajon a „jósolt” klímaváltozási szcenáriók milyen abiotikus kényszereket teremtenek a különböző rovarpopulációkon? A szondáink adatai idősoros adatok, ezért értelemszerűen az idősor- analízis módszercsalád jöhet elsőként szóba a detektált adatok elemzésére.

 

  1. téma: Nitrogén szennyezés hatása természetes élőhelyek talajaira – eutrofizáció.

A levegőből ülepedő szennyezőanyagok közül –főként a közlekedésből származó- nitrogénoxidok hatását vizsgáljuk nemzetközi kutatóhálózatban (UN-ECE, CEE; LRTAP). A különböző nitrogénformák oldódva a talajban kisebb mértékben talaj savanyodást, nagyobb mértékben eutrofizációt okoznak. E hatásokat talajkémiai és talajbiológiai módszerekkel követjük nyomon. A talajkémiai állapotváltozást mind monitoring hálózatok által mért terepi mérésekkel, mind statikus és dinamikus modellekkel támasztjuk alá. A biológiai hatások közül a lebontó életközösségekben és az anyagforgalomban bekövetkezett változásokat vizsgáljuk. Ezeket az eredményeket –együttműködésben botanikusokkal- a növényzet összetételében bekövetkezett változásokkal hasonlítjuk össze, majd új bioindikációs módszert fejlesztünk az eutrofizáció minél érzékenyebb, korai kimutatására.