Új csapdák


A repülő rovarok automatikus detektálására ugyan van néhány fejlesztés a világban, azonban olyan rendszer, amely a kártevők nagy többségét képes detektálni még nincsen. A 2011-ben megjelent a Purdue Egyetemen (USA) a Z-csapda termék, ennek szenzora hasonló az EDAPHOLOG szenzorhoz, azonban a mi szenzorunk optikát is tartalmaz, emiatt pontosabb és a testméret becslésére is képes. A szenzorunk azonban egy opto-elektronikus módszeren alapul, ami lehetővé teszi az alacsony energia fogyasztást és a precíz detektálást kis testeknél is.


Csapdatípusok:

A fejlesztés során a CSALOMON® feromonos rovarcsapda család csapdáiba az Edapholog rendszerű detektáló szenzort és adattovábbítási rendszert illesztünk. A CSALOMON® csapdacsalád csapdáit a kártevőfajok nagyságának és viselkedésének megfelelően különböző mechanikai szerkezetben alakították ki, illetve faj-specifikus, feromonos csalétekkel látták el. Így ezek több mint száz kártevő rovarfaj gyűjtésére alkalmasak. Alapvetően három csapdatípust fejlesztünk: a repülő rovarokra a VARL csapdatípust, míg az YF, EPEDAPH és EUEDAPH csapdákat a talaj felszínén mozgó rovarok fogására. Ezen felül a KLP típust a növényeken mászó rovarokra specializáljuk. A fenti CSALOMON® csapdák alakját megtartjuk, de a mechanikai konstrukciót a szenzorok beépítése miatt át kell alakítani. Fontos szempontunk, hogy a mechanikai konstrukció során a csapda és a szenzor egymástól elkülöníthető legyen, a szenzorok átszerelhetőek legyenek másik csapdába is. A szenzorok tárolják az adatokat, ill. rádión adják tovább.


VARL (varsás csapda):

Nagy mennyiségű kártevő befogására alkalmas csapda. Az odacsalogatott kártevők a varsás szerkezet belsejéből nem tudnak szabadulni. A csalétek rendszeres cseréjével akár egy teljes szezonon keresztül is használhatjuk, de csak egy faj begyűjtésére használható. Különösen alkalmas poros környezetben (malom, raktár). A csapda nem telítődik; hatékonyságát még erős rajzás esetén is megtartja. Karbantartást nem igényel. Az előrejelzés mellet a kártevő-gyérítésben is alkalmazható. különösen alkalmas pl. gyapottok-bagolylepke (H. armigera) és más bagolylepkék, egyes araszolólepkék, aszalvány- és lisztmoly (P. interpunctella, A. kuehniella), mezei gabonamoly (S. cerealella), stb. fogására.


http://www.csalomontraps.com/6trapdesigns/osszerakasipdfek/varl+kerektetosszerak2010.pdf


YF (pattanóbogár csapda „Yatlor funnel”):

Egy alagútcsapdából és terelőlemezekből álló szerkezet. A pattanóbogarak fogására ez a legjobban bevált csapda. Nagy hatékonysággal fogja mind a mászó (koratavasz) mind a repülő (tavasz vége - nyár) egyedeket. A csapda belsejébe jutó bogarak nem tudnak szabadulni. Akár több szezonon keresztül is használható a csalétek cseréjével. Csak ugyanazon kártevő fogására használható. A csapda nem telítődik; hatékonyságát még erős rajzás esetén is megtartja. Karbantartást nem igényel. Különösen alkalmas a réti pattanó (A. sputator), sötét pattanó (A. obscurus), a vetési pattanó (A. lineatus) ill. a vetési rövid pattanó (A. brevis) stb. fogására.


http://www.csalomontraps.com/6trapdesigns/osszerakasipdfek/yatlorfosszerak07.pdf


KLP (kalapcsapda):

Egy varsás szerkezethez csatolt függőleges lapból áll. A felmászó rovarok a varsából nem tudnak szabadulni. Nagy mennyiségű kártevő befogására alkalmas. A csalétek rendszeres cseréjével akár egy teljes szezonon keresztül is használhatjuk, de csak egy faj begyűjtésére használható. Különösen alkalmas az amerikai kukoricabogár (Diabrotica v. virgifera) ill. a káposztabolhák (Phyllotreta spp.) fogására. A csapda nem telítődik; hatékonyságát még erős rajzás esetén is megtartja.


http://www.csalomontraps.com/6trapdesigns/osszerakasipdfek/klpnewdesignosszerak2010.pdf



Szenzortervek

a) Szelektív CCD: képfeldolgozó érzékelő segítségével kifejlesztünk egy új szenzort, amely képes azonosítani a csapdába esett rovarokat.

b) Közeli infravörös (NIR): infravörös tartomány segítségével kifejlesztünk egy optikai szenzort, amely képes a rovarok beazonosítására közvetlen napfénynél is.

c) Kapacitív: A szenzor a rovarokkal teli csapda elektromos kapacitásának változását méri (növekedését) a mérési intervallumban.

d) Ultrahang: kifejlesztünk egy szenzort, amely ultrahang segítségével képes lesz megmérni a csapdába esett rovarok számát.

e) Opto-elektronikai: kifejlesztettünk egy szenzort integrált lencse-rendszerrel, melyet optikai szenzorokkal kombináltunk, hogy repülő és más rovarokat érzékeljen.


Adatkezelés

Az adatkezelés módját hasonlóan tervezzük, mint az EDAPHOLOG monitorozó rendszer esetében: azaz rádiós – internetes/telefonos adattovábbítás – központi adatbázis – szerveralkalmazás. Ebben az akcióban valósítjuk meg az adattovábbító rendszer hardver és szoftverfejlesztéseit, ami a prototípus részét képezi.

Ha egy állat beleesik a szondába, az esemény rögzítésre kerül, majd az adattovábbító egység az adatokat a központi adatbázisba továbbítja. Az adatgyűjtő logger állandó és valós idejű rádiós kapcsolatot tart fent a hozzá rendelt szondákkal és a GSM / GPRS-kapcsolaton keresztül pedig a központi szerverrel. Az adatgyűjtő egy vízálló elektromos szekrény belsejében található, 7 Ah Li-ion akkumulátor és napelem is táplálja. A GPRS adatüzenetek küldésének gyakoriságát a felhasználó maga állíthatja be.

A szenzorokban keletkezett adat tárolódhat magán a szenzor elektronikáján, vagy továbbadódhat rádiós kapcsolaton keresztül egy köztes adattovábbító egységnek (LOGGER). A rádiós és GPRS kapcsolattal felszerelt LOGGER alapvető fontosságú azért, mert egy megfigyelési helyen (pl. gyümölcsös) feltétlenül több szondát is kell alkalmazni. A jelenlegi minisztériumi előírás szerint (AKG programhoz) 4 hektáronként két db csapdát kell alkalmazni.


Az adattovábbítás szempontjából több megoldás is lehetséges:

  1. Internetes adatkommunikáció: ekkor egy központi adatbázisba jut be az adat, melyet aztán internetböngészőn keresztül lehet látni. Ez előnyös, ha az adatokat együtt szeretnénk látni. Például, ha központi szerveren vannak az adatok, különféle diagramokat (rajzásmenet) azonnal generálhatunk, ami a termesztőnek megkönnyíti a használatot és a döntéshozást.
  2. SMS kapcsolat: ekkor csak a felhasználó (gazdálkodó) látja az adatokat. Ez jóval egyszerűbb, nagyobb a lefedettség. Ellenben csak ott használható, ahol csak néhány (1-5) csapda adatait használjuk, más esetben kezelhetetlen.
  3. Közvetlen lekérdezés a szondáról rádión keresztül: A jelenlegi adattovábbítási rendszer inkább kutatói, valamint monitorozási felhasználásra alkalmas. Ezt szeretnénk leegyszerűsíteni ahhoz, hogy azt gazdálkodók is tudják segítség nélkül, kényelmesen használni. Jelenleg a telepítés túl bonyolultsága okozhat gondot. Szükséges lesz pl. android alkalmazások fejlesztésére is, hogy okostelefonon is láthatóak legyenek az adatok.


A különböző csapdákhoz napelemes tápellátó moduláris egységeket fejlesztünk, mivel a helyszíneken a folyamatos működéshez ez nagyon szükséges.